Történetek

Szeretnéd tudni, miért ugrunk?

Mindenkinek megvan a saját motivációja. Egyeseknek az egészség, másoknak a szórakozás és a közösség. Vannak, akik új kihívásokat keresnek, mások a napi felelősségek körforgásából szeretnének kiszabadulni. Vannak, akiknek az ugrókötél inspirációt és teret ad a kreatív játékhoz. Sokan pedig csak azért ugrálnak, hogy feltöltődjenek pozitív energiával, felfrissüljenek és kitisztítsák a fejüket.

Miért ugrok én?

Majka vagyok, volt focista, 4 gyerek anyukája, programozó, zenész, nagyszerű feleség, erősen érzékeny, kreatív, jó barát, felelőtlen, színes... De az elmúlt 9 évben főként az az anya voltam, aki egyszerűen nem talált időt magára, mígnem kiégtem és árnyékba süllyedtem.

Aztán felfedeztem az ugrókötelet.

• Hogy lehet gyöngyös és gyönyörűen színes.

• Hogy hátizsákomba csomagolhatom, mindig magammal vihetem, és abszolút mindenhol ugorkázhatok. Például játszótereken, miközben a gyerekek másznak és homokvárat építenek, a város főterén miközben tócsákban lubickolnak, a focipályán miközben edzésen vannak, vagy akár az erdőben miközben egymást kergetik a barátaikkal.

• Hogy az ugrókötél melegen tart a kemény oravai télben.

• Hogy a gyerekekkel együtt is ugorkázhatok, például egy várban, amikor már nem bírunk csendben ülni egy színházi előadáson, vagy a vasútállomáson, miközben csatlakozóra várunk.

• És hogy a férjemmel is ugorkázhatok együtt, de erről ő maga ír majd többet (mihelyst megtanul ugrani) 😁

Annyira magával ragadott, hogy néha elfelejtetek takarítani vagy főzni otthon. De őszintén sokkal jobban érzem magam – fizikailag és lelkileg is – és a családom és a körülöttem lévők is profitálnak ebből. Nem csak magának az ugrásnak köszönhetően, hanem annak az egész új világnak köszönhetően, amelyet az ugrókötél nyitott meg előttem. Új értékeket fedezek fel, tanulom, hogy ne hasonlítsam magam másokhoz, ne próbáljak jobb lenni, mint mások. Tanulom, hogy hiteles legyek, önmagam legyek, a saját tempómban fejlődjek, és hogy ez éppen így elég.

És igen, egyszer ez lehet több is. De az ugrókötélnek köszönhetően felfedezem, hogy az útnak nem kell izzadságból, erőltetésből, kritikából és bűntudatból állnia. Az én utamon csak annyit sportolok, amennyit akarok, ameddig úgy érzem, feltölt engem. Meglepetésemre egy év után hirtelen erős karjaim vannak, izmok a lábaimban, látható hasizmok formálódnak, és nagyobb vágyam van az egészséges ételre.

És ebben nem vagyok egyedül 🤗

Felfedeztem egy csodálatos ugróköteles közösséget – Szlovákiában és külföldön is –, amely az online megosztáson túl személyesen is találkozik. Mindenki előtt nyitott, aki szeret ugrani, és a szinted egyáltalán nem számít. Ugrókötél nélkül is el lehet jönni és kölcsönözni egyet.

Ha meg szeretnél ismerni minket, keress olyan hashtageket, mint #jumprope, #jumpropetricks, #jumpropecommunity, #svihadlo a közösségi médiában, nézd meg a Találkozók oldalt ezen a weboldalon, vagy kövesd az Instagramomat: @maykabriska, és más Instagram fiókokat: @thehighjump_, @zaskoczonapolska_

Miért LAMALU?

Mert ha a LÁMÁK ugrani tudnak, akkor mi is tudunk, ugye? 🤗

Mert teljesen rendben van, hogy ott vagyunk az életben, ahol vagyunk. De az is rendben van, ha magasabbra akarunk jutni (LU – Level Up), ha késznek érezzük magunkat rá. És a legjobb, ha ez a fejlődés mellékhatásként jön, erőfeszítés nélkül, csak azért, mert örömmel ugrálunk egy kicsit 🤩

Mert az utcán az emberek folyamatosan kérdezték tőlem, hol lehet ilyen ugrókötelet venni, és nem volt rá válaszom.

A gyerekek szemében csillogó öröm és lelkes ujjongásuk miatt, amikor kölcsönadtam nekik a kötelet...

Mert azt akartam, hogy a körülöttem lévők is elkezdjenek ugrani, hogy legyen valakivel, akivel egész nap ugrókötélről tudok beszélni 😇

És mindazok miatt, akiknek megvannak a saját okaik az ugrás elkezdésére, "Mert Most" (LU)...

Miért ugrik Alica?

Két gyerekkel és egy korral, amely arra utalhat, hogy ideje "felnőni", fellázadtam, és úgy döntöttem, hogy még mindig tanulhatok valami szórakoztató és "menő" dolgot. Így kezdődött az "új félév = új hobbi" korszaka. A görkorcsolyának nem volt megfelelő tere, a longboardozást élveztem, de nappal szégyelletem kimenni, a gyerekek nem kaptak rá a gördeszkázásra. A zene érdekes volt, de nem volt megfelelő fizikai hatása sem.

Ekkor vettem észre az első "švihej" hirdetéseket, és elkezdtem különböző videókat nézni, és a fiamnak tornaórára vett ugrókötél mellé vettem magamnak is az elsőt – egy egyszerűt, csapágyakkal. Ugráltam vele egy kicsit, de nem fektettem bele sok figyelmet, és több port gyűjtött, mint amennyit ténylegesen használtam. Aztán megjelent az a varázslatos szó: "GYÖNGYÖK". Meggyőztem magam, hogy gyöngyökkel biztosan rendesen fogok edzeni, ezért megvettem azt a "varázslatos ugrókötelet".

Elkezdtem gyakorolni az első trükköket. Eleinte nem ment – folyamatosan összegubancolódtam –, de lassanként egyre jobban ment. Azok a trükkök, amelyek egykor lehetetlennek tűntek, a rendszeres edzés részévé válnak. Javul az állóképességem, és tudok szaladgálni a gyerekeimmel és szórakozni még a játszótéren is, várakozás közben...

Az ugrókötelem mindig nálam van.

Már több mint egy éve tart, és nincs szükségem más hobbira 🥰 Most már csak helyet kell találnom az összes ugrókötelem számára 😅